Szóval az van, hogy már 3. hete küszködök ezzel az influenza-szerű valamivel, és nem tudok kilábani belőle! 4-5 naponta az össze tünet visszatér, hol ez, hol az rosszabb. Most például már nem vagyok olyan vészesen náthás, viszont megint fájdogál a torkom, és borzasztóan köhögök, vízszintes helyzetben előbb-utóbb fuldokolni kezdek, emiatt éjszaka is felébredek többször, és nagyon nehéz a köhögést csillapítani. Kaptam a dokitól antihisztamint, hátha az segít.
Abszolút tanácstalanul állok a dolog előtt, mert ennyi idő alatt már illett volna egy vírusos fesőlégúti fertőzésből felgyógyulni, főleg, hogy szedek multivitamint, nagy dózisban C-vitamint, echinacea-cseppet, lándzsás utifű szirupot, és rengeteg teát iszom.
Mondjuk egy dolog nagyon hibádzik: a pihenés, alvás. Hullafáradt vagyok. A múlt héten 4x is reggel 6-kor keltem, és 7-kor már indultam itthonról, és sajnos ezen a héten is ez vár rám. Heti 2x ugyanis munka miatt kell korábban kezdenem, heti 2x meg gyógytornára megyek. Este hiába fekszem le magamhoz képest emberi időben (fél 11-kor), éjszaka többször felébreszt a fullasztó köhögés.
A derekam tiszta roki még mindig. Most már határozottan úgy érzem, hogy a reumatológusnak igaza van, a jobb csípőm a ludas. Totál beállt, bekötött. alig mozog a kis rohadék, és ettől az egész alsó háti szakasz sajog.
Persze a gyógytornát ne úgy képzeljük el, mint valami személyre szabott speckó dolgot! Nem, ez csak kis csoportos (3 fő) gerinctorna. Aztán vagy tudod csinálni a gyakorlatokat, vagy nem, senki egy szóval nem kérdezi, megy-e, fáj-e, jó-e, a csípőmre semmilyen speciális gyakorlatot nem kell csinálnom.
Kapok fizikoterápiát is, na ez tiszta vicc, ilyen vákumos-áramos készülék 4 tappancsát rámteszik, de csak úgy ad-hoc módon, nem kérdezik meg hova kell, hol fáj, főleg nem tapogatják ki, hol van beállva az izomköteg. Egy negyedórát bizsergeti a bőrömet ez a gép, aztán ennyi.
Szóval kötve hiszem, hogy az előírt 8-8 alkalom nagy áttörést hozna, de rajtam nem múlik, eljárok. Nem egyszerű, mert gyógytorna reggel 8-tól van, amely azt jelenti - a koránkelésen túl -, hogy a katasztrofális Volán menetrendnek köszönhetően (óránként 1 busz, szemben a délutáni 5-6 busszal óránként) fél 11-re érek vissza dolgozni, ami másfél óra csúszást jelent. Logikus, hogy a nap végén ennyivel többet dolgozzam, de akkor meg nem érek oda a gyerekért az óvodába. Délután meg csak fél 6-kor van gyógytorna, viszont a férjem fél 6-ig dolgozik, nem tud a gyerekre vigyázni, ha munka után azonnal az SZTK-hoz rongyol oda, akkor is csak 6-ra ér oda.
A héten mondjuk nincs gyerekecske, a nagyszülőknél tavaszol, úgyhogy megpróbálok 3 fizikoterápiát és 3 gyógytornát beszuszakolni a hétbe, vállalva a végkimerülést, és aztán már csak 3 gyógytornát és 2 fizikót kell valahogy megoldanom, és mehetek vissza a reumatológushoz.
A kínjaim ellenére a testmozgást nem hanyagoltam el, a múlt hetem így nézett ki mozgás-ügyileg: 2 gyógytorna, 2 Callanetics, 2x6 km kocogás. Ez azért nem rossz, főleg egy kehes rokitól...
