A téli szabadságom alatt nagyon aktív voltam. Az itthon töltött 16 napban minden nap elvégeztem a reggeli 25 perces gyógytornámat, 7 alkalommal kocogtam 5,25-6 km-t, és 7 alkalommal 45-55 percet tornáztam. A kocogás remekül megy, a kinti rekordomat december 25-én futottam, 12 fokban: 37'21". Utána bejött a fagy és a hideg, így itthon, futógépen voltam kénytelen futni, és küzdöttem rendesen, hogy ezt az időt tudjam hozni, de 3 napja sikerült!
Kalóriaszámolós őrült lévén kiszámoltam, hogy kb. 6500 kCal-t, azaz kb. 90 dkg-t égettem el mozgással az ünnepek alatt. Yippie.
Ennek ellenére, amikor január 5-én, hétfőn reggel mérlegre álltam, 68,5 kg-ot villogott a kijelző... :( Huh.
Némi utánaszámolással gyorsan kijött a szégyenletes eredmény: a súlymegtartó kalóriamennyiséget (amely azért nem annyira vészesen kevés, 1750 kcal) kereken 1000 kalóriával léptem túl nap mint nap! Ráadásul édesség és némi alkohol formájában: csúszott a zserbó, a Bounty-torta, a szaloncukor, a jégkrém, 2-3 naponta az ebédhez Chiantit ittam, a desszert mellé Bailey's-t... :( Jó volt? Bevallom: jó! :(
De tükörbe nézni most nagyon nem jó. :( Hiába volt a rendszeres napi mozgás, az elégetett 300-600 kalória nem tudta ellentételezni a bevitt ezres többletet. A "szokásos" helyeken ott virítanak a zsírpárnák: derék, csípő, has. Nem szeretek öltözködni, ruhavásárlásra a kedvezményre jogosító kiuponjaim ellenére sem gondolok most, és tükörbe is csak mazochizmusból nézek...
Ráadásul más "mellékhatása" is van a pluszkilóknak: fájdogálnak, recsegnek-ropognak a térdeim. Sajnos már csak ezért figyelnem kell(ene) rá, hogy ne menjen a súlyom 65 kiló fölé.
Ennek ellenére nagyon nehezen ment lemondani a jóról... Hétfőn, miután szembesültem a súlyommal, megfogadtam: odafigyelek! Odafigyeltem, és valóban sokkal kevesebbet ettem, mint addig, de még így is 1700 kalóriányit ettem, ráadásul nagy részét édesség alakjában! És úgy éltem meg a nap folyamán, hogy én most erőt veszek magamon, és észnél vagyok. Hát annyira azért nem voltam!
Úgyhogy kedd óta visszatértem a kalóriaszámláláshoz. Van benne rutinom, mégis nyűgnek érzem kicsit az állandó méricskélést, számolgatást. De csak így tudom visszafogni magamat. Sikerül is azóta 1500 kalória körül belőnöm a napi bevitelt. Mozgok is, ahogy csak időm engedi, és vezetem a kis táblázatomat a megspórolt és elégetett kalóriákról. Egyelőre még jól megy, tart a lelkesedés, de biztos lesznek holtpontok, kísértések, botlások...
Nagyon bízom benne, hogy sikerül kitartanom és még a tél vége előtt elérem a 64 kilót, és nyárra belőhetem reális célnak a 62-t. Ha 2 éve sikerült leadnom 12 kilót, most is megbírkózom talán ezzel a 6,5 kilóval.
