Pár hete írtam arról, hogy idegi mamiként plusz 3 cicafővel nőtt a létszámunk. Azóta ez csökkent 2-vel: szívünk kicsit beleszakadt, de a mamacicát és az egyik kölyköt örökbe adtuk; csak egy kiscica maradt "pártában". Nem sokáig, ugyanis halálosan beleszerettem Charlie-ba. Annyira édes, szeretnivaló és szép! :) Gyönyörű pofácskája van, és hihetetenül puha hófehér prémecske fedi a pocakját és az állát. Velem alszik; ha csak közelítek az ágy felé, már rohan, és aztán hozzám bújva dorombol éjjelente. Rendkívül jól viselkedik, éjjel nem háborgat, reggel sem ricsajozik, még a hálószobához közeli macskaalmot sem használja, hanem elmegy a távolabbikhoz. Mindent megeszik, nem válogatós. A többi macskával is barátságos, odafekszik melléjük, de nem zavarja meg őket. Egy főnyeremény. Imádom!!! Úgyhogy most már Charlie-nak is biztos helye van: nálunk! :)
Update: Charlie-ra is lett végül jelentkező, és beláttam, jobb lesz neki is, és a mi cicáinknak is, ha elengedem. :'( Még mindig hiányzik aranyom.
