Ma reggel valahogy ez a verssor jutott eszembe, amikor megláttam a szikrázó napsütést:
"York napsütése rosszkedvünk telét
Tündöklő nyárrá változtatta át." /
'Now is the winter of our discontent
Made glorious summer by this son of York.'
Plusz az is eszembe jutott, hogy mennyire szerettem John Steinbecket kamaszkoromban, és a "Rosszkedvünk tele" volt az egyik nagy kedvencem.
Fura ez az idei tél. Volt vagy 10 napos eddig... Mondjuk én nagyon el tudnám viselni ezt a plusz pár fokot most már márciusig, aztán jöhet a nyár! Nagyon örülök neki, hogy el tudok menni futni, nincs hó és jég (max. kisebb síkosabb foltokat kell kerülgetnem), nem fagyok szét, hanem kifejezetten jól esik a friss levegő, a napsütés, a fény. Ráadásul most már a nappalok is hosszabbodnak, 5-ig világos van.
Sitty-sutty elment a január, az egyik általam legutáltabb hónap, remélem, hogy a szintén nem túl magas népszerűségi indexnek örvendő februárt is hamarosan a hátam mögött tudhatom. És nagyon szorítok, hogy ennek az enyhe télnek ne legyen meg a böjtje, hanem egyszerűen legyen ez most egy rövid, enyhe tél. Jókedvünk tele. / The winter of our content.