Azokon a hétköznapokon, amikor nincsen megbízásom és nem végzek pénzt kereső tevékenységet, feleslegesnek érzem magam. És ez nem jó érzés, elég lehangoló, szorongást keltő.
A mai napom is ilyen. Este átgondoltam, mivel töltöttem el az időmet:
- vasaltam
- leszedtem a megszáradt ruhákat
- megvarrogattam a kislányom elszakadt holmijait
- megmelegítettem az ebédet
- segítettem egy ismerősömnek az önéletrajza lefordításában (munkanélküli, fontos neki az angol nyelvű önéletrajz az álláskereséshez)
- leadtam egy próbafordítást egy kiadóhoz (most szorítok, hogy engem válasszanak...)
- elmentem a kislányomért az iskolába, és sétáltam vele egy jót
- bepakoltam, majd kipakoltam az edényeket a mosogatógépbe/ből
- kimostam a kislányom sáros ruháit
- megetettem a macskáinkat
- elkészítettem a kislányom vacsoráját és segítettem neki zuhanyozni
- előkészítettem a kislányom tízóraiját és a ruháit holnapra
- mesét olvastam a kislányomnak és lefektettem
- mosogattam
Ez mind felesleges lett volna?...
Pénzt ugyan nem kerestem egy petákot se, de biztos vagyok benne, hogy a körülöttem élőknek könnyebbé tettem kicsit az életét, és így nem volt ez a nap sem haszontalan.
